Útifűmaghéj az aranyérre

Azzal már tisztában vagyunk, hogy a magas rosttartalmú étrend segíthet az aranyeres problémák megszüntetésében vagy megelőzésében. Azonban van egy olyan rostfajta is, amiről csak igen kevés szó esik, pedig nemcsak az aranyér gyógyításában van fontos szerepe. Ez a rostfajta az indiai útifűben található meg, ami egy Indiában és Irtánban őshonos gyógynövény, melynek leggyakrabban magjait és a maghéját használják gyógyászati célokra.

Az útifűmaghéjat leggyakrabban székrekedést csökkentő hatása miatt emlegetik, a kutatások azonban rámutatta, hogy számos kellemetlenséggel szemben is hatékony lehet, így például a hasmenést, az aranyeret vagy az irritációs bélszindrómát is lehet ezzel a gyógynövénnyel enyhíteni.

Az útifűmaghéj gazdag rostokban és egy mucilage nevű anyagban. Alapesetben, mikor az útifűmaghéjat vízzel keverik, saját súlyának 8-14 szeresére dagad és zselatinszerű anyagot alkot, mely segít hidratált állapotban tartani az emésztőrendszert. Vagyis az útifűmaghéj képes a székletet lágyítani és megkönnyíteni a székletürítést. Mindamellett stimulálja a belek mozgását így, ezáltal is gyakoribbá és rendszeressé válik a székletürítés. Az emésztő rendszer felügyelőjeként az útifűmaghéj segít enyhíteni a nem fertőzés eredetű hasmenést is azzal, hogy besűríti az ürüléket.

Az útifűmaghéj csökkenti a trigliceridszintet és a teljes koleszterinszintet, de közben a jó koleszterin, a HDL szintjét nem befolyásolja. E tulajdonságának köszönhetően a cukorbetegek számára is előnyös lehet, mivel javítja a glükóztoleranciát is.

Fontos kihangsúlyozni, hogy az útifűmaghéj az aranyérre is igen hatékonyan alkalmazható, mivel csökkenti és minimalizálja a fájdalmat és a vérzést. A legtöbb kutatás során 5-10 gramm (1 teáskanál) útifű maghéjat, vagy 10-20 gramm (2 teáskanál) porrá őrölt magot használtak, 2-3 alkalommal naponta, leginkább étkezések előtt. Az útifűmaghéj akkor fejti ki leginkább hatását, ha szedése alatt és után sok vizet fogyasztunk néhányan azt javasolják, hogy 2-3 pohár vízzel szedjük be.